Terményszárító javítás

A szemes termény-szárítók üzemeltetése szezonális jellegű. Általános gyakorlat ( tisztelet a kivételnek), hogy a berendezéseket addig használják amíg azok törés vagy elhasználódás következtében tönkre nem mennek. Van a kukorica szárítás végétől, a búza aratás kezdetéig, legalább egy fél év, de ha a hideg téli hónapokat leszámítjuk, akkor is marad 3-4 hónap amikor nagyon sok karbantartás, javítás elvégezhető lenne.

A jelenlegi gyakorlaton (meghibásodásig történő üzemeltetés), jó lenne változtatni, mert ez rossz az üzemeltetőnek, de rossz a karbantartónak is.

A fentiek miatt minden ügyfelemnek javaslom, aki erre fogékony, hogy a jelenlegi „kórszerű” javítás helyett egy korszerű karbantartási javítási gyakorlatra térjen át.

Ez a korszerű javítás, az állapotfelmérésen alapuló megelőző javítás, amely a januártól júniusig terjedő időszakban elvégezhető.

ÁLLAPOT FELMÉRÉS MŰVELETEI ÉS DÍJAI:

KARBANTARTÁS, ÜZEMEN KÍVÜLI IDŐSZAKBAN:

JAVÍTÁS, ÜZEMEN KÍVÜLI IDŐSZAKBAN:

HIBA ELHÁRÍTÁS SZÁRÍTÁSI SZEZONBAN:

"SZ-ŐR" szárító őrző riasztó rendszer kiépítése

A "SZ-Őr" szárító őrző rendszer prototípusát valamikor a 80-as években készítette el két kíváló szárító kezelő a szedresi Hunyadi Mg. Szövetkezet medinai B1-15 szárítójánál. Név szerint Kákonyi Ferenc lakatos és Pekl János villanyszerelő. Az ok nagyon egyszerű volt. Elegük lett már a sok felvonó akna tisztításból. Ha valamelyik felvonó dugulás miatt "bemedvézett" lehetett vödrözni az aknából a kukoricát. Mire a villanymotor hőkioldója kiment, akkor már késő volt. A raktárban volt 3-4 garnitúra használaton kívüli SPC vetőgép vetésellenőrző monitor, és forgás érzékelőik is ott porosodtak. A monitort betelepítették a kezelő helyiségbe, a serleges felvonók alsó dobtengelyeire pedig felszerelték a forgás érzékelőket. Igaz, hogy egy kis forgácsoló munkára szükség volt, mert a tengely végbe egy menetes csapot kellett tenni és át kellett vinni a csapágyfedélen, de megoldották. Onnantól kezdve a kezelő helyiségből figyelemmel tudták kísérni, hogy normálisan mennek-e a felvonók. Ez nem jelentette azt, hogy megszünt minden gond. Menni való még így is maradt bőven.

A mai technika már lehetővé teszi, hogy az érzékelő ne csak fényjelzést adjon a kezelő helyiségben lévő kijelző egységre, hanem a kezelő mobil telefonjára is küldjön hangjelzést , megjelölve a hiba okát is. Ezt a feladatot oldottuk meg a "SZ-Őr" szárító őrző rendszerrel.

"SZ-ER" szárító ellenőrző, figyelő rendszer kiépítése

A szárító berendezés fontos helyeinek kamerákkal való megfigyelése sem mai találmány. Pontosan 50 évvel ezelőtt 1971-ben Jánosi Gyula vizesfási mérnök, készített egy termény nedvesség szabályozó berendezést MGF típusú lucernaszárító berendezések részére, amelynek az alábbi címet adta: " Televízióval irányított automatizált üzemtechnológia." A villamos gépkönyv 145 db. A3 méretű elektromos rajz. Óriási munka, kb. 8 kg. A televíziónak természetesen nem szabályozási funkciója volt, hanem a legfontosabb helyeket ( betároló garat, olajégők, darálók, takarmányprés stb.) figyelte és ezzel jelentősen megkönnyítette a kezelők munkáját.